Cívisváros

Részletek a "Nyilas Misi" egy napja c. filmből

Magyarország keleti szegletében, Debrecen központjában áll hazánk legnagyobb református temploma, a Nagytemplom. A város jelképének számító épület mögött található a közel félévezredes múltra visszatekintő Református Kollégium, az egyik leghíresebb, leggazdagabb múltú magyar iskola. Az évszázadokon át folyamatosan működő „alma mater”-t hol „Kősziklán épült vár”-ként, hol a „szegények vagy az ország iskolája”-ként emlegették. A nagyhírű Kollégium leghíresebb diákja kétségkívül Nyilas Misi, Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című regényének főhőse, akinek sorsán keresztül bepillanthatunk egy 19. század végi debreceni kisdiák életébe. Az ódon falak között azonban még megannyi „Nyilas Misi” tanult évszázadokon át, és tanul manapság is, akiknek mindennapjai koronként különböznek ugyan Móricz regényhősétől, sorsukban azonban máig közös vonások is fölfedezhetők.

 

Rendező: Cséke Zsolt
Operatőr: Renyó Norbert
Vágó: Jóvér Csaba
Hangmérnök: Szakajda Tibor

A film részleteit a Debreceni Református Hittudományi Egyetem engedélyével tettük közzé.

 

 

 

 

 

 

 

  

~ DEBRECENI NAGYTEMPLOM ~

 

Régészeti feltárások alapján már a 13. században is templom állt a mai Nagytemplom helyén. Az 1300-as években a Dósa család építtette a Szent András-templomot, majd a 16. században egy tűzvész pusztítása után épült helyére az András-templom. Az egyhajós, gótikus stílusban épült templom az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett, ezért új templomot kellett építeni a város református hívei számára. Péchy Mihály építész tervei alapján 1805-ben kezdődtek meg a Debreceni Református Nagytemplom építkezési munkái, melyek 1827-re fejeződtek be.

A Debreceni Református Nagytemplom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma, illetve a város és a Magyar Református Egyház ikonikus épülete. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.

A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak. A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Az orgonajátékot nem csak az istentiszteletek alkalmával lehet hallani, hiszen a Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.

A Debreceni Református Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, ami egész évben fogadja a látogatókat. A földszinti templomtérben látható egy Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia eredeti példánya. Állandó kiállításunk továbbá a Bibliai makett-és festménykiállítás, mely Csia Lajos lelkipásztor 25 nagyméretű makettjét, és Tichy Kálmán festőművész 52 festményét tartalmazza. A keleti toronyban akadálymentesített lift segíti a közlekedést egészen a hatodik emeletig, a padlástérig. A régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakett után fel lehet sétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz, valamint szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a két torony között húzódó panorámajárdáról.

 

 ~ DEBRECENI KISTEMPLOM ~

 

kistemplom 19001719. szeptember 24-én kezdtek hozzá a Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez. 1721-ben már istentiszteletet tartottak a templom falai között. A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s ez évben vakolták be a templomhajót. A torony befejezésén még 1725-ben is serényen dolgoztak. Ez évben húzták fel a zsindellyel fedett toronyba a két új harangot, s helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel. Ugyanakkor alakították ki a hagyma formájú toronysisakot, amelyre magasra kinyúló, egy méter át mérőjű aranyozott rézcsillagot (betlehemi csillagra utal) tettek. Alig épült fél a leegyszerűsített barokk stílusú templom, amikor 1727. március 27-én tűzvész pusztította el. A hívek áldozatkészségéből azonban még ebben az évben jórészt rendbe hozták az épületet, bár a helyreállítás csupán 1731-re történt meg, amely alatt három öllel megmagasították a tornyot.

Ma is meglévő, szép faragott korláttal rendelkező karzata 1758-ban készült el. Ez eredetileg a gyermekek és a mesterlegények helye volt. 1789-ben beomlással fenyegetett a boltozat. Ekkor erősítették meg azt vasrudakkal, s egyúttal a fedélgerendák nagy részét is lecserélték. Molnár Mihály asztalos elkészítette a csodálatosan szép copf stílusú szószéket (1790), s e felé került a Szombathy István szenátor által ajándékozott szószéki korona (hangvető). Alig végezték el ezeket a munkálatokat, amikor 1792-ben földrengés rázta meg a templomot. Szerencsére nagyobb baj nem következett be.

Újabb problémák jelentkeztek azonban a múlt század első évtizedeiben. Az idők folyamán a templom környéke feltöltődött (tehát a közhiedelemmel szemben nem az épület süllyedt meg!), a templomhajó sötétnek bizonyult, külseje ütött-kopott lett, kerítése akadályozta az utcai forgalmat Az átalakításra Pollack Mihály és Ybl Miklós készített terveket, s ezek megvalósítása 50-65 ezer forint költséget emésztették volna fel. A nagyobb munkálatok helyett azonban — a pénz hiánya miatt — csupán kisebb javításokat végeztek. A belső átalakítások során helyet teremtettek az özv. Auer Andrásné 10 ezer forintos adományának, a 46 változatú 3 manuálos orgonának (készítette: Kiszely István helybeli orgonamester).  kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azzal a céllal, hogy ezek bevételeiből fogják fedezni a később felépítendő új templom költségeit. Az üzletsor tervét Gál József készítette, az építését Szikszay Lajos és Barcsay Miklós (1876) végezték el. Mindezek szervezésében, a felújítás érdekében 1861-től különösen Komlóssy Imre tevékenykedett sokat.

Fontos történelmi esemény volt az, amely a templom falai között folyt le 1860. január 11-én. A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésének hősies tiltakozása a magyar protestáns egyházak ősi szabadságát elkobzó császári pátens ellen. Különös eset történt 1907. április 19-én. A nagy erejű szélvihar a toronysisak bádogjának egy részét letépte. A presbitérium ideiglenes lapostető építését határozta el, amely Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ezóta van bástyaszerű tornya a templomnak. 1911-ben újra kellett önteni az egyik régi harangot, mert megrepedt. A másik régi harangot, amelyet eredetileg ugyancsak 1726-ban öntöttek, 1917-ben az állam hadi célokra igénybe vette. (Debrecen 24 harangjából 15-öt vittek el!)

 

BOTH ANTAL ~

 

BothAntal 298x300Both Antal (Nagyberezna, 1875. szeptember 2. – Balassagyarmat, 1963. július 30.) klasszikafilológus, gimnáziumi tanár, katolikus teológus, pedagógus, feltaláló.

Elemi iskoláit szülőföldjén végezte. Tíz évesen, 1885-ben szülei a nagykárolyi piarista főgimnáziumba íratták be. Innen, mivel az iskola ekkor hetedik és nyolcadik osztályt még nem indíthatott, Szatmárnémetibe, a királyi római katolikus főgimnáziumba került át, és itt érettségizett le 1893-ban.

Az érettségi után Szatmárnémetiben maradt, és négy évig tanult a szatmári püspökség papnevelő intézetében. Nem sokkal Both Antal tanulmányainak megkezdése előtt az iskola tanrendjébe Schlauch Lőrinc püspök olyan általános pedagógiai tárgyakat vezetett be, mint a nevelés- és tanítástan, az egészség- és életmentéstan. Tanárai közül ki kell emelni a nála csak négy évvel idősebb Wolkenberg Alajos (1871–1935) karizmatikus igehirdetőt, tudós papot, későbbi budapesti egyetemi tanárt. Miszticizmusa, spiritizmusa, a katolikus világmisszióról és a világbékéről alkotott elképzelései, de stílusa is nagy hatással voltak Both Antalra, akinél ezek a témák és eszmei irányzatok a Wolkenberg által elutasított teozófiai gondolatokkal kiegészülve a későbbiekben egészen egyedi és extrém formákat öltöttek.

Talán éppen Wolkenberg hatására Both Antal teológiai tanulmányai befejeztével 1897-ben mégsem a papi hivatást választotta, hanem beiratkozott latin–görög tanári szakra a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre. Tanulmányait 1903 áprilisában fejezte be.

Tanulmányai befejezésének évében (1903) mint helyettes gimnáziumi tanár, Balassagyarmatra kerül, ahol 1906-ban megerősítik rendes tanári állásában. Ekkortól fogva egész élete és munkássága Balassagyarmathoz köti. 

Tanárként a modern pedagógiai módszerek elkötelezettje volt, nagy hangsúlyt fektetve az ifjúság erkölcsi nevelésére. Tanítványai iránti felelőssége késztette arra is, hogy feltalálóként szabadalmaztassa a háti iskolatáskát és a „szellőző cipőt”, a mai sportcipők egyik előfutárát. Szigorúsága ellenére is népszerű tanár volt; tanítványai felnéztek és évtizedek távlatából is szeretettel emlékeztek rá.

Bár pályája elején jelent meg egy-két tankönyve, írói pályája nyugdíjazása és a közélettől való teljes visszavonulása után teljesedett ki igazán. Ez még akkor is igaz, ha kéziratai nem jelent meg nyomtatásban, eltekintve „A Both nemzetség családrendi értesítője” cím alatt magánkiadásban publikált családtörténeti füzeteitől, illetve a szintén Balassagyarmaton kinyomtatott „A családok világrendje. Hittani ismertetés” című kiadványától (1942). A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában három levéltári dobozban őrzött kéziratos munkái túlnyomó részben az 1940-es és 1950-es években keletkeztek, a szerző életének ezt követő utolsó, csaknem 15 évéből nem maradt ránk kézirata. 

Leánya, Bodnar Marianne végakaratából jött létre 2016-ban a Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány, amely a felekezetek közötti párbeszédet és gyakorlati együttműködést hivatott támogatni. Az alapítvány Debrecenben, a Debreceni Református Kollégium székhelyén működik. A balassagyarmati gimnáziumban, egykori munkahelyén emlékét az Alapítvány 2017 nyarán emléktáblával örökítette meg.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Both_Antal#Pedag%C3%B3gi%C3%A1jahttp://bothantal.hu/579-2/

 

~ IDÉZETEK ~

BOTH ANTAL

"A lét szentségének egy mélységes és vigasztaló titokzatossága az átváltozások tünete, mi úgyszólván teljesen ismeretlen a köztudatban, pedig ha az egyház tanítása értelmezésében elmélkedünk felette, akkor vesszük észre ezek rejtélyességét és szentségét." /A világi rend szentségei, részlet/

 

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

"Természet! emeld fel örök törvényed,/S mindenek hallgatni fogják beszédedet./E kézzel fogható setétség eltűnik,/Az éjnek madara húholni megszűnik./Egy jóltévő világ a mennyből kiderül,/S a sok kigondolt menny mind homályba merül." /Konstancinápoly, részlet/

 

NYILAS MISI

"Ott, ahol tavaly lakott, a Nagymester utcai tanító bácsinál, a kamrában talált egy pergamenkötésű könyvet (...) Ebbe a könyvbe mindent bele akart írni. Még nem is tudta, hogy mit kellene, de tele volt izgalommal s izgatottsággal, csak a gondolatára is, hogy ezt ő mind teleírja. (...) Mindjárt az elejére beírta a nevét, úgy csinálta meg ezt az első oldalt, ahogy a könyvnek címlapja szokott lenni. Címül ezt az egyszerű szót választotta: Jegyzetek. Ebben senki nem köthet bele. Középre megint a nevét, szépen, nagy s erélyesen megrántott betűkkel: Nyilas Mihály. Alul odaírta, hogy: Debrecen s ez alá az évszámot 1892." /Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, részlet/

 

SZABÓ MAGDA

"Az Ágyai Szabók családi hagyománya nemcsak felekezeti hovatartozásomat, de neveltetésem színhelyét is eldöntötte, mert hol máshol képezhettek volna, mint ahol nagyanyámat, nagynénéimet, sárréti dédszüleim leszármazottait, Dóczi Gedeon nagy hírű református leánynevelő intézetében. Az épület a Szabók Kossuth utcai rezidenciájával állt szemben, a családtagok reggelenként csak átszaladtak, nekem messzebbről kellett az akkor még csak egyetlen épületből álló, 1823-ban alapított iskolába járnom, de mire gimnáziumba jutottam, már állt a kihívóan modern új szárny..." /Für Elise, részlet/

 

SZABÓ LŐRINC

"Cók-mókkal rakva, félve s boldogan,/vitt, nyolcéves fiút, első utam/Debrecen főutcáján. Mindenütt/legendát vártam, hajdúkat s velük/törököket, tűzvészt, gályarabot,/s hogy jön Kossuth, s megint beszélni fog/és de-tro-ni-zál... Azt hittem, csupa/hős vesz körűl... Kisvonat mozdonya/pöfögött fel s alá, mesebeli,/guruló vaskocka s kocsijai:/micsoda játék!..." /Tücsökzene, részlet/

 

A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Nemzeti Tehetség Program NTP-FKT-M-20-0002 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

tamogatok